Krasznafüzes

Krasznafüzes (Fizeș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Felsőszék
Rang	falu
Községközpont	Felsőszék
Irányítószám	457301
SIRUTA-kód	142630
Népesség
Népesség	311 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 05′ 39″, k. h. 22° 45′ 47″47.094206, 22.76308247.094206°N 22.763082°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 39″, k. h. 22° 45′ 47″47.094206, 22.76308247.094206°N 22.763082°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Krasznafüzes település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól délre, Alsóvalkó és Felsőszék között fekvő település.

Története

Krasznafüzes nevét az oklevelek 1341-ben említették először Fizes néven.

A település Valkó vár tartozéka volt, s az 1341-ben Dancs mestert iktatták a birtoka, azonban ez ellen Gergely fia Jakab ellentmondott.

1481-ben Losonczy Bánffy András és Mihály birtoka volt, 1508-ban Báthory István, 1519-ben pedig Borzási György birtoka volt.

1523-ban Somlyói Szaniszlófi István volt birtokosa.

1564-ben II. János király Nagyfalusi Losonczi Bánffy Farkasnak adományozta.

1570-ben leánynegyed öröksége Károlyi Lászlót illette, aki Bánffy István leányának unokája volt.

1648-ban Rákóczi birtok volt:I. Rákóczi György adományozta fiának II. Rákóczi Györgynek, később a kincstáré lett.

1777-ben a Kincstár Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.

1847-ben 458 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus.

1890-ben 600 lakosából 1 magyar, 13 német, 586 oláh, melyből görögkatolikus 586, izraelita 14. A házak száma 132 volt.

Krasznafüzes a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma - 1600-ban épült.

A fatemplom különlegessége, hogy az épület kívül is faliképekkel van borítva az épület nyugati oldalán. Balról haladva: Izsák, Ábrahám és Jákob patriarchák. Középen trónol Jézus, tőle jobbra egy angyal, kezében mérleggel a jócselekedeteket s bűnösöket mérlegeli, s pokolra küldi a rosszakat. Az elkárhozottakra várakozó ördögöket kecskefejjel, bakszarvakkal s szakállal ábrázolták, kezeiken, lábaikon állati karmok, testük hosszú, bojtos farkú.

A templom déli oldalán Keresztelő Szent János fekvő alakja van, amint Szalóménak, Heródes és Heródiás leányának ölében tálcán nyugszik a feje. A képtől jobbra Illést látjuk, a két szárnyas ló vonta szekerével.

A templom bejáratánál a négyszögletű kereten a három kötélforma díszítés tűnik szembe.

Az előcsarnokban (a női osztályban) az öt okos és öt esztelen szűz alakja van falra festve, kezükben lámpással. E csoporttól jobbra Jézus és tanítványai vannak a hajóban, amikor Jézus lecsendesíti a tenger háborgását. A többi részeken szentek, patriarchák festett alakjai, az alacsony vízszintes mennyezeten harsonát fúvó angyalok.

A férfi osztályban a keresztúti képek s az ikonosztázzal szemben Ádám és Éva a tiltott fával, a sanctuariumban Krisztus, az apostolok, szentek, próféták képei láthatók.

A faliképeket 1825-ben festették újra.

A fatemplom képei sokban megegyeznek az alsóbáni templom képeivel.

Hivatkozások

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 419–422. o. Online elérés