Komlósújfalu

Komlósújfalu (Trestia)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Hidalmás
Rang	falu
Községközpont	Hidalmás
Irányítószám	457183
SIRUTA-kód	141526
Népesség
Népesség	294 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 52″, k. h. 23° 20′ 07″47.114331, 23.33533147.114331°N 23.335331°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 52″, k. h. 23° 20′ 07″47.114331, 23.33533147.114331°N 23.335331°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Komlósújfalu település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Csákigorbótól délnyugatra, Kendermező és Füzesszentpéter közt fekvő település, mely három oldalról hegyek övezte völgyben fekszik, és a róla elnevezett és az Almás vizébe ömlő patak folyik keresztül rajta.

Nevének eredete

Nevének első tagját egykori komlótermeléséről kapta. Nevének második tagját az elpusztult falu helyén alapított új faluról kapta.

Története

Komlósújfalu nevét 1336-ban említették először oklevélben Kumlusteluk néven.

Első birtokosai a Zsombor nemzetség tagjai voltak, akik a falut 1336-ban Pogány Istvánnak adták cserébe. Később Komlóstelek teljesen elpusztult, majd a Drágiak birtoka lett, akik itt a 16. században új falut alapítottak. 1576 előtt Károlyi László birtoka volt, akitől azt hűtlenség miatt elvették és Drággal együtt Kamuthy Balázs kapta meg adományként. 1609-ben Kamuthy Balázs özvegyének birtoka. 1651-ben II. Rákóczi György e birtokot Úrtelek és Mikó pusztákkal – arra az esetre, ha birtokosai Kamuthy László és Farkas fiú ágon kihalnának Görcsöni Serédi Istvánnak és nejének Kamuthy Katalinnak ígérte adományozni. 1701-ben I. Lipót császár Nagyfalvi Serédy Pétert Szentlászlói -Kamuthy Farkas és László fú ágának kihalása miatt itteni részében megerősítette. 1723-ban Wesselényi István kapta VI. Károly császártól a Serédyek fiú utód nélküli halála miatt. A Wesselényi leszármazottaké volt még 1898-ban is. 1837-ben 198 lakosa volt 31 házban. 1891-ben 358 görögkatolikus lakosa volt. 1910-ben 368 román lakosa volt, ebből 364 görögkatolikus, 4 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma – az őrangyalok tiszteletére lett szentelve. Harangjai 1765-ből valók.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  

Jegyzetek