Csiliznyárad

Csiliznyárad (Ňárad)
A csiliznyáradi katolikus templom
Csiliznyárad címere Csiliznyárad zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Dunaszerdahelyi
Rang	község
Polgármester	Lukács József
Irányítószám	930 06 (pošta Sap)
Körzethívószám	031
Forgalmi rendszám	DS
Népesség
Teljes népesség	631 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Terület	10,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 50′ 12″, k. h. 17° 36′ 36″47.836666666667, 17.6147.836667°N 17.610000°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 12″, k. h. 17° 36′ 36″47.836666666667, 17.6147.836667°N 17.610000°E
Csiliznyárad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiliznyárad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csiliznyárad (szlovákul Ňárad, korábban Topoľovec, illetve Čiližský Ňárad) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

Csiliznyárad a Csilizközben fekszik, Dunaszerdahelytől 18 km-re délre, 113 méteres tengerszint feletti magasságban, a bősi vízierőmű alvízcsatornájának közelében. Csaknem teljesen egybeépült a szomszédos Szappal. A falu nyugati szélén folyik a Határ-kanális (Chotárny kanál).

Csiliznyáradon keresztülhalad a Bőst (7 km) Medvével (7 km) összekötő 506-os út. Mellékút köti össze Csilizpatassal is.

Északnyugatról Bős, északkeletről Balony, délkeletről Medve, délről és délnyugatról pedig Szap községekkel határos.

Élővilága

• 
  patak
• 
  Gólyafészek 2012-ben
• 
  2013
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

1934-ben 11 gólyafészket tartottak nyilván, 1954-ben nyolcat, 1968-ban hármat, 1974-ben ötöt, 1984-ben hatot, 1988-ban ismét ötöt.^[2] A faluban ma 6 gólyafészket tartanak nyilván, ebből a főút mentén található egy fészek és 3 alátét. További egy alátét és egy fészek található az egyik mellékutcában, ahol 2013-ban is fészkeltek a gólyák.^[3]

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1468-ban a Dóczy család birtokaként említik.

A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott.

Vályi András szerint "NYÁRAD. Magyar falu Győr Várm. földes Urai G. Illésházy, és több Nemes Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csilizközben, Győrhöz 2 mértföldnyire, igen jó határja két nyomásbéli, és bőven terem mindenféle gabonát, lent is jót, erdeje, réttye kevés."^[4]

Fényes Elek szerint "Nyárad, magyar falu, Győr vmegyében, a Csiliz közben, 348 kath., 70 ref. lak., kik közt számos nemesek találtatnak. Szénája annyi terem, hogy Poson városának is adhat-el. Lakosai jó csikókat nevelnek. A néhai gr. Illésházy szarvai urad. tartozik. Ut. p. Győr."^[5]

1997-ben megjelent a Végh Ferenc által írt Csiliznyárad c. könyv, melyben a helységnév kialakulásától az 1996-os Önkormányzati képviselőkig nagyon sok minden található. (Pecsétek, nemzetségek, vízszabályozás, dűlőnevek, növény- és állatvilág, lakó- és gazdasági épületek, foglalkozások, leventék, intézmények, templomok, hagyományok stb.)

Népessége

1910-ben 659, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

1921-ben 732 lakosa volt, ebből 664 (90,7%) volt magyar, 45 (6,1%) pedig szlovák nemzetiségű.^[6]

2001-ben 616 lakosából 586 magyar (95,1%) és 28 szlovák (4,5%) nemzetiségű volt. Ugyanekkor 529 római katolikus és 65 református vallású lakosa volt a falunak.^[6]

2011-ben 651 lakosából 602 magyar és 38 szlovák volt.

2021-ben 631 lakosából 572 (+7) magyar, 47 (+3) szlovák, (+1) cigány, 5 egyéb és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.^[7]

Nevezetességek

• Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1929-1933. között épült.^[8]
• Szűz Mária szobrát, mely a templomkertben áll, 1847-ben emeltette Sebő Ferenc.
• A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található.
• Szent János útmenti szobrát 1995-ben újították fel.
• A községháza előtt áll a kitelepítettek és meghurcoltak emlékkopjafája, melyet 1992-ben állították.
• Az 1886-ban állított útmenti feszület jelenleg (2008. november) rossz állapotban van

Neves személyek

• Itt született 1938. április 8-án Csicsay Alajos író, pedagógiai szakíró.^[9]
• Itt született és itt hunyt el Színi Sebő Alajos 48-as honvédezredes, aki a Tápióbicskei csatában Reidesel császári ezredest párbajban megölte, sírja a temetőben látható. Jókai Mór róla formálta Baradlay Richárd alakját A kőszívű ember fiai című regényében.
• Itt élt és nevelkedett Győrbe településéig Végh Ferenc (1931-2009) (anyja neve: Szini Sebő Anna) író, sport- és helytörténet kutató.
• Itt szolgált Bíró Lucián (1898-1990) pápai és komáromi bencés gimnáziumi tanár, cserkészvezető, tankönyvíró, szerkesztő, katolikus egyházi író.

Képtár

• 
  Községi hivatal, 2008
• 
  Községi hivatal, 2012
• 
  Templom
• 
  Kereszt 1886 és gólyafészek-alátét
• 
  A kitelepítettek emlékműve
• 
  Szűz Mária szobra (1847)
• 
  A két világháború áldozatainak emlékműve
• 
  Temetői kereszt
• 
  Színi Sebő Alajos síremléke
• 
  Szent János-szobor
• 
  Csiliznyárad-emlékmű
• 
  Faluház
• 
  Alapiskola
• 
  Foci

Testvérvárosok

• Tápióbicske

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Csiliznyárad témájú médiaállományokat.

• Községinfó
• Csiliznyárad Szlovákia térképén^{[halott link]}