Csallóközkürt

Csallóközkürt (Ohrady)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Dunaszerdahelyi
Rang	község
Polgármester	Rábay Anikó
Irányítószám	930 12
Körzethívószám	031
Forgalmi rendszám	DS
Testvérvárosok	Lista Kürt Hidaskürt Tiszakürt Erdőkürt Hejőkürt
Népesség
Teljes népesség	1359 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Terület	14,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 59′, k. h. 17° 42′47.983333333333, 17.747.983333°N 17.700000°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 17° 42′47.983333333333, 17.747.983333°N 17.700000°E
Csallóközkürt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csallóközkürt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csallóközkürt (szlovákul Ohrady, korábban Kerť na Ostrove) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

Dunaszerdahelytől 6 km-re keletre fekszik.

Élővilága

• 
• 
• 
  2015
• 
  2022
• 
• 
  2023
• 

A templom közelében található egy gólyafészek, amelyben 2013-ban 3 fiókát, 2023-ban pedig 2 fiókát számoltak össze.^[2]

Története

A falut 1138-ban említik először. Neve a magyar kürt törzsnévből származik (török: kögur = mellecske). Határában feküdt az egykori Nyék határőrfalu. 1252-ben a települést IV. Béla király a pozsonyi káptalannak ajándékozta. 1324-ben Miklós pozsonyi ispán jelentésében említik Szerdahely és Kürt piacait.^[3] Szent István első vértanúnak szentelt templomát 1390-ben említik először. 1399-ben küldöttség járt a faluban, hogy elvégezzék Kymch, Kürt (Kyarth), Nyárasd és Alistál (Sthal), illetve Zaruaswrum (Prepostzele) és Synky (Synkechekutha) tavak határjárását.^[4] A 15. században a Bazini és Szent-Györgyi grófok birtoka. Később az Apponyi és Pállfy család birtoka lett, akik Tájlakon kis kastélyt is építettek.

A reformáció terjedését követő vallási villongások következtében a kürti egyház a 16. század elején megszűnt létezni. A falunak több mint 350 éven át még papja sem volt, 1634-ben a templom is elpusztult. A ma is álló templom csak a 20. században épült fel. 1649-ben a községnek már volt óvodája, az iskolát valószínűleg a 19. század elején alapították. A falu lakói nagyrészt szegény emberek, zsellérek voltak, akiket az 1866-67 évek természeti csapásai is sújtottak és eladósodtak. 1872-ben a kürti egyház ismét önálló plébánia lett.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 903, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 1168 lakosából 1092 magyar és 70 szlovák volt.

2021-ben 1359 lakosából 1233 (+28) magyar, 110 (+21) szlovák, 10 (+1) egyéb és 6 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

• Itt született 1955-ben Bugár Imre olimpiai ezüstérmes csehszlovák diszkoszvető.

Nevezetességei

Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát 1933-ban építették, ekkor bontották le a korábbi gótikus templom maradványait is. 1996-ban renoválták. Egyik harangja 1482-ből származik. Márvány főoltára Mária Terézia szétvert és lebontott pozsonyi emlékműve talapzatának anyagából készült.

Jegyzetek

Irodalom

• Nagy Attila 2012: A csallóközkürti Szent István vértanú templom. Remény.
• Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.

További információk

• Községinfó
• Csallóközkürt Szlovákia térképén
• Csallóközkürt Honlapja