Szunyogdi
| Szunyogdi (Komárov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Pozsonyi |
| Járás | Pozsonyi II. |
| Rang | Pozsony nem hivatalos városrésze |
| Első írásos említés | 1341 |
| Irányítószám | 821 06 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 133 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 08′ 01″, k. h. 17° 12′ 02″48.1335932, 17.200670948.133593°N 17.200671°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 01″, k. h. 17° 12′ 02″48.1335932, 17.200670948.133593°N 17.200671°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
 | Nem tévesztendő össze a következővel: Szunyogd. |
Szunyogdi (másutt Szúnyogdi, szlovákul Komárov, németül Muckendorf) Pozsonypüspöki településrésze Szlovákiában.
Fekvése
A Kis-Duna jobb partján fekvő település, Pozsony történelmi magjától délkeletre, a Csallóköz peremén.
Története
Eredetileg önálló, Duna-parti katolikus falu Pozsony vármegyében, Vereknye és Pozsonypüspöki között.
Vályi András szerint "SZUNYOGDI. Münchendorf. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Kárdinális H. Batthyáni ő Eminentziája, ’s a’ Püspöki Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik az É. Újvári Ág Dunának eredeténél, ’s lefolyásánál, Püspökihez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, réttyei tsekélyek, legelője hasznos, gyümöltseikből is szép hasznot vesznek, jó áron eladván azokat egyéb vagyonnyaikkal egygyütt Pozsonyban egygy órányira."[1]
Fényes Elek szerint "Szunyogdi, m. f. Poson vmegyében, Püspöki tőszomszédságában: 338 kathol. lak., sok gyümölcscsel. Földje kevés, de erdeje meglehetős. F. u. az esztergomi érsek. Ut. posta Poson."[2]
A trianoni békeszerződés nyomán Csehszlovákiához került. 1921-ben az első csehszlovák népszámláláson 719 lakos találtatott, közülük 83% magyar.
1944-ben a szomszédos Pozsonypüspökihöz csatolták, majd pedig 1972-ben e település részeként Pozsony városához. Területe ma Püspöki közigazgatása alá tartozik.
Népessége
1828-ban 47 házában 341 lakos élt. 1855-ben 383, 1884-ben 481 lakosa volt.
Az 1890-es népszámlálás szerint 467 lakosa volt, 100%-ban magyar anyanyelvűek, 1910-ben 532 (97% magyar).
Nevezetességei
- Szent Józsefnek szentelt római katolikus temploma 1640-ben épült, ma a Kazanská utcán áll.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
