Szamárpingvin

Szamárpingvin
Evolúciós időszak: Miocén - jelen
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Ardeae Csoport: Aequornithes Rend: Pingvinalakúak (Sphenisciformes) Család: Pingvinfélék (Spheniscidae) Alcsalád: Spheniscinae Nem: Pygoscelis Wagler, 1832 Faj: P. papua
Tudományos név
Pygoscelis papua (Forster, 1781)
Szinonimák
Aptenodytes papua J.R. Forster, 1781
Elterjedés
Az elterjedési területe (a zöld a P. p. papua elterjedési területe, a sárga pedig a P. p. ellsworthi-é, míg a vörös a költőterületeket jelzi)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szamárpingvin témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szamárpingvin témájú médiaállományokat és Szamárpingvin témájú kategóriát.

A szamárpingvin (Pygoscelis papua) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.^[1]

Kifejlődése

A szamárpingvin a Pygoscelis nembe tartozó három élő faj egyike. Mitokondriális és nukleáris DNS-bizonyítékok arra utalnak, hogy a madárnem 38 millió évvel ezelőtt vált el más pingvinektől; 2 millió évvel az Aptenodytes pingvinnem ősei után. Másfelől, az Adélie-pingvin (Pygoscelis adeliae) mintegy 19 millió éve vált le a neme más tagjaitól, míg a szóban forgó szamárpingvin és az állszíjas pingvin (Pygoscelis antarcticus), körülbelül 14 millió éve váltak ketté.^[2]

Alfajai

Manapság 2 alfaját ismerik el:

• Pygoscelis papua ellsworthi - a kisebbik
• Pygoscelis papua papua - a nagyobbik

Előfordulása

Az Antarktiszon és a környező szigeteken költ, a tengereken telel. Legnagyobb kolóniái a Falkland-szigeteken, Déli-Georgián és a Kerguelen-szigeteken vannak, de kisebb számban költ a Macquarie-szigeten, a Heard-sziget és McDonald-szigeteken, a Déli-Shetland-szigeteken és az Antarktiszi-félszigeten is.

Megjelenése

Átlagos testhossza 80 centiméter, de 51–90 centiméter között is mozoghat (a császárpingvin (Aptenodytes forsteri) és a királypingvin (Aptenodytes patagonicus) után a szamárpingvin a harmadik legnagyobb élő pingvinfaj).^[3][4] A hím maximális testtömege, vedlés előtt 8,5 kilogramm, míg minimális testtömege a szaporodási időszak elején 4,5 kilogramm. A tojó akár a hím, vedlés előtt a legnehezebb, 8,2 kilogrammot nyom, míg kotláskor 4,5 kilogrammra csökken a testtömege.^[5] Az északi madarak átlagban 700 grammal és 10 centiméterrel nehezebbek, illetve magasabbak, mint a délebben élő fajtársaik. A déli szamárpingvin testhossza 75-80 centiméter.^[6] Igen gyors úszó, 36 km/órával is képes úszni.^[7]

Feje, háta és szárnya fekete, hasa fehér, lába narancssárga. Jellegzetes ismertetője az a fehér sáv, amely a tarkón keresztül az egyik szemtől a másikhoz vezet.

Életmódja

A hideg vízben keresi halakból (Patagonotothen-fajok, Thysanopsetta naresi, déli kék tőkehal (Micromesistius australis)), kalmárokból (Loligo gahi, Gonatus antarcticus, Onykia ingens), rákokból (Munida gregaria), főleg krillekből álló táplálékát.

Legfőbb ellensége a leopárdfóka (Hydrurga leptonyx), a fülesfókafélék (Otariidae) és a kardszárnyú delfin (Orcinus orca). A szárazföldön a kifejlett madárnak nincsen ellensége, a fiókákat és a tojást a halfarkasfélék (Stercorariidae) veszik célba. A Déli-Shetland-szigetekhez tartozó György király-szigeten, a kutatók megfigyelték, amint a területért folyó harcokban, halfarkasok szamárpingvineket sebesítettek meg.^[8]

A szamárpingvin 18 évig is élhet.

Szaporodása

Az ivarérettséget 3–4 éves korban éri el. Évente egyszer költ. A költési szezon késő tavasszal van. A fészekalj 2 nagy, piszkosfehér tojásból áll. A kotlás 36 napig tart. Nagy költőtelepeken fészkel. Tojásaikra és fiókáira nagy veszélyt jelentenek a halfarkasok és vészmadarak.

Képgaléria

• 
  Víz alatt
• 
  ... és felett
• 
  Tojás

Jegyzetek

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 7.)
• ITIS szerinti rendszerbesorolása

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Gentoo penguin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videó a fajról
• Commentationes Societatis Regiae Scientiarum Gottingensis 3(1780) p. 134,140 pl.3
• 70South – more info on the gentoo penguin
• Gentoo penguins from the International Penguin Conservation website
• www.pinguins.info: information about all species of penguins
• Gentoo penguin images
• Biodiversity at Ardley Island Archiválva 2021. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Small place near King Luis Island, special protected area and colony of gentoo penguins.
• Gentoo penguin webcam from the Antarctic – worldwide first webcam with wild penguins; photo quality