Székelyszenterzsébet

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Székelyszenterzsébet (Eliseni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Újszékely
Rang	falu
Községközpont	Újszékely
Irányítószám	537292
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	85617
Népesség
Népesség	1116 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1067
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	368 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 17′ 32″, k. h. 24° 56′ 14″46.292347, 24.93723846.292347°N 24.937238°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 32″, k. h. 24° 56′ 14″46.292347, 24.93723846.292347°N 24.937238°E
Székelyszenterzsébet weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Székelyszenterzsébet (1899-ig Szenterzsébet, románul Eliseni) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése

Székelykeresztúrtól 8 km-re nyugatra, a Szenterzsébeti-Magyarós v. Mogyorós patak két oldalán magas dombsorok között fekszik. Újszékelyhez tartozik.

Története

1332-ben említették először a papi tizedjegyzékben. A középkori falu a református templomtól délnyugatra, a templomdomb lábánál feküdt. Szent Erzsébetnek szentelt középkori temploma a mai református templom helyén állott, Orbán Balázs még látta a szentély előzárókövén az 1402-es évszámot. Tornya 1785-ben épült, 1802-ben már rossz állapotú volt. 1870-ben a templomot le kellett bontani.

Mai református temploma a régi torony mellé 1870 és 1872 között épült. A faluban az Eössi családnak udvarháza volt, amely mára nyomtalanul eltűnt. A 18–19. századi Kemény–Orosz kúria 1997-ben dőlt romba.

1910-ben 1143 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 1103 lakosából 736 magyar, 361 cigány és 6 román volt. Újszékelyhez tartozik.

A falu gazdag népzenei hagyományából 2022-ben könyvet adtak ki Szabó Kálmán Népdal- és Nótagyűjteménye címmel. A népdalok gyűjtését Szabó Kálmán az egykori kántor az 1950-es években végezte.

Testvértelepülései

• Mezőladány (Magyarország)
• Bükkszenterzsébet (Magyarország)
• Eperjeske (Magyarország)

Híres emberek

• 1607-től itt élt Péchi Simon (1565–1642), aki később Bethlen Gábor kancellárja, majd szombatos egyházalapító.^[1]
• Itt született 1914-ben Nagy Géza művelődésszervező.
• Itt született 1914-ben Kiss Ernő matematikus.
• Itt született 1918-ban Abodi Nagy Béla festőművész.
• Itt született 1922-ben Molnár Béla biológus, a biológia tudományok doktora, egyetemi oktató.

Hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

• Szakács család (székelyszenterzsébeti)