Radarreflektor

A visszaverődés geometriája

A radarreflektor olyan geometriájú alakzat, mely a beérkező elektromágneses hullámokat kis veszteséggel veri vissza a kibocsátó irányába. Ezzel megnöveli a céltárgy radarkeresztmetszetét, vagyis jobban "láthatóvá" teszi a radar számára.

Működési elv

A hagyományos radarreflektor egy olyan, fémlemezekből összeállított test, amely bármilyen irányból érkező radarhullámokat képes a beérkezés irányában visszatükrözni. Ez általában több tölcsérszerű – mint egy kocka belső sarka –, egymásra merőleges lapokból összeállított elemből áll. A tölcséreket a megjelölendő objektum (pl. bója) minden oldalán, vagy négyet-nyolcat egymásnak háttal illesztve helyezik el. A beeső hullám a két (vagy három) merőleges lapon kétszer (vagy háromszor) tükröződés-szerűen verődik vissza, így a kilépő hullám párhuzamos a beesővel. Ez garantálja a legnagyobb jelet a vevőoldalon.

Felhasználási módok

Radarreflektorokat találhatunk tengeri bójákon (a bója szerkezetébe építve, vagy a tetejére szerelve), hajókon (az árbócra vagy az állókötélzetre szerelve, általában valamilyen műanyag burokban), folyami vagy tengeri akadályokon, hajóroncsokon. Ezen kívül alkalmazták katonai célokra is, hogy nagyobbnak mutassanak egy támadó flottát.

  • Sarokreflektor
    Sarokreflektor
  • Sarokreflektorok bóján
    Sarokreflektorok bóján
  • Bóják sarokreflektorokkal
    Bóják sarokreflektorokkal
  • Radarreflektor repülőtéren
    Radarreflektor repülőtéren
  • Sarokreflektor hajón
    Sarokreflektor hajón

1941-ben a szövetségesek partraszállásakor elterelő hadműveletként Calais-nál radarreflektorokkal és különleges radarhullám-visszaverő festékkel kezelt léghajókat vontattak, félrevezetve evvel a német vezetőséget.

Kis méretű radarreflektort téli sportruházatba varrva alkalmaznak a lavina alatti kereséshez. Ez félvezetődiódával működik.

Kapcsolódó szócikkek

Források

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a fizikai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!