Récse

Récse (Rača)

Récse látképe

Récse címere

Közigazgatás

Ország

Szlovákia

Kerület

Pozsonyi

Járás

Pozsonyi III.

Rang

község

Első írásos említés

1245

Polgármester

Peter Pilinský

Irányítószám

831 06

Körzethívószám

Forgalmi rendszám

Népesség

Teljes népesség

25 733 fő (2021. jan. 1.)^[1]

Népsűrűség

831 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

148 m

Terület

23,66 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Térkép

A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül

Elhelyezkedése

é. sz. 48° 13′, k. h. 17° 09′48.21666667, 17.1548.216667°N 17.150000°EKoordináták: é. sz. 48° 13′, k. h. 17° 09′48.21666667, 17.1548.216667°N 17.150000°E

Récse weboldala

A Wikimédia Commons tartalmaz Récse témájú médiaállományokat.

Sablon • Wikidata • Segítség

Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a Pozsony melletti Récséről szól. Hasonló címmel lásd még: Récse (egyértelműsítő lap).

Récse (szlovákul Rača, korábban Račistorf, németül Ratzersdorf) Pozsony város része, a Pozsonyi kerület Pozsonyi III. járásában. Főként szőlőtermesztéséről és borairól híres.

Fekvése

Pozsony központjától 10 km-re északkeletre, a Kis-Kárpátok keleti lábánál fekszik.

Története

A területén állt legkorábbi települést a 8. században alapították. A tatárjárás után az elpusztult lakosság helyére németeket telepítettek ide. A település első említése 1245-ből "Reche" néven egy királyi adománylevélből származik. Már ekkor is szőlőtermelő község volt. Területén őrtorony állt, mely a pozsonyi várhoz tartozott. A 16. században délről a török elől menekülő horvátok telepedtek le itt. 1647-től nemesi kiváltságokkal rendelkező mezőváros, amely első kiváltságait még III. Andrástól kapta, aki felmentette a pozsonyi szőlőtermelőket az adózás alól.

Vályi András szerint "RÉCSE. Ratzersdorf. Elegyes Mezőváros Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, mások is, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Pozsonyhoz 1 mértföldnyire. Leginkább híres, és egésséges bora nevezetesíti, melly a’ külső országokban is kedves; határja középszerű, vagyonnyai is, eladásra jó módgyok van"^[2]

Fényes Elek szerint "Récse, (Ratzersdorf, Rathsdorf), népes tót-német m. v., Poson vmegyében, Posonhoz északra 1 órányira, a szőlőtőkékkel, erdőkkel boritott Kárpáthegy tövében. Lakosai kik 1528 k., 413 evang., 96 zsidókra mennek, többnyire szőlőmivelésből, gyümölcs termesztésből, mesterségekből, résziben való aratásból táplálják magokat. Szántóföldje jó ugyan, de felette kevés. Legelője a népességhez igen szűk; ellenben szőlőhegye tágas s igen nevezetes jóságu bort terem. Szine ennek fejér, ize kellemetes, erős, zamatja sok. Sajnálni lehet azonban, hogy egy időtől fogva ez igen jó bornak arány szerént nem lévén becse, a récsiek is mint posoniak, kevés bort termő, de jó fajtáju tőkéiket kivágják; s helyette sok de csekély bort adó tőkéket választanak. A szőlőmivelés után fő helyt foglal el a gyümölcs termesztés, mert gyümölcsével, melly édességéért, jó izéért nagyon kerestetik, Posonban eleven kereskedést űznek; kiváltképen cseresnyéjük, baraczkjok, spanyolmegyjök, téli almájok, gesztenyéjök kicsin szemü ugyan, de édes izeik miatt nagyon kapós. F. u. hg Pálffy és számos curialisták."^[3]

1946-ban csatolták Pozsonyhoz.

Népessége

1910-ben 4595 lakosából 3041 szlovák, 875 német és 650 magyar volt.
2011-ben 19 679 lakosából 17 933 szlovák, 392 magyar és 264 cseh volt.^[4]

Közlekedés

Vasúti

Bővebben: Récse vasútállomás

Nevezetességei

Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt gótikus római katolikus templomát 1306-ban már említik.
A modern stílusú Szent Sebestyén-székesegyház a szlovák Katonai ordinariátus székesegyháza.
Andrej Hlinka szobrát 2009. szeptember 22-én avatták fel.

További információk

Récse városrész honlapja
Községinfó
Récse Szlovákia térképén

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 8.)

Források

Podolák, J. 1989: Rača. Bratislava
Havlovič, Ľ 2002: Rača - Z dejín a pamiatok obce. Bratislava
Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest