Pejácsevich-kastély (Verőce)

Pejácsevich-kastély
Dvorac Pejačević
Település	Verőce
Cím	Verőce
Építési adatok
Építés éve	1804
Építési stílus	barokk, klasszicista
Felhasznált anyagok	tégla
Hasznosítása
Felhasználási terület	kastély
Tulajdonos	Verőce
Kezelő	Pejácsevich család House of Schaumburg-Lippe Draskovich család Verőce
Alapadatok
Tszf. magasság	128 m
Elhelyezkedése
Pejácsevich-kastély Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 50′ 00″, k. h. 17° 23′ 07″45.833333333333, 17.38527777777845.833333°N 17.385278°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 00″, k. h. 17° 23′ 07″45.833333333333, 17.38527777777845.833333°N 17.385278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pejácsevich-kastély témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Pejácsevich-kastély egy 19. századi főúri kastély Horvátországban, Verőce városában.

Fekvése

A kastély Verőce város központjában, az egykori vár helyén áll.

Története

A Pejácsevich család Mária Terézia királynő adományával 1749-ben kapta meg a verőcei uradalmat a mitrovicai birtokai megváltásaként, mivel azokat a katonai határőrvidékhez csatolták. A család ezután Verőcét 90 évig birtokolta. A Pejacsevich-kastély építését 1800-ban Pejacsevich III. Antal gróf kezdte el. A 18. század második felében a család a várban található egyik szerény házban élt. Az építést megelőzően 1798 és 1799 között a középkori vár maradványait lebontották. Ennek a helyén építették fel 1800 és 1804 között a ma is látható barokk-klasszicista kastélyt N. Roth építész tervei szerint. A 19. században a Pejacsevich család verőcei ága súlyos pénzügyi helyzetbe került, ezért 1841-ben eladta a kastélyt és az uradalmat György Vilmos Schaumburg–Lippei német hercegnek megteremtve a további gazdasági fejlődés feltételeit. A birtokot 1910-ben a Magyar Általános Hitelbank és a Drezdai Bank vette át, melyek az uradalom nagyobb részét felparcellázva eladogatták. A verőcei kastélyt 1911-ben Draskovich Iván gróf vette meg. Draskovich gróf 1916-ban felajánlotta a kastély megvételét a városi tanácsnak 60 ezer koronáért, de ezt visszautasították. A városnak csak 1931-ben sikerült megvennie a kastélyt, amikor a város főpolgármesteri hivatalát helyezték el benne. Később itt működött a városi múzeum, a könyvtár és az olvasóterem is. Ma a városi múzeum működik benne. Az épület felújítási munkálatait az 1950-es években kezdték meg és az alapjaitól elvégzett felújítást 1971-ben fejezték be.

Mai állapota

A kastélyt úgy építették, hogy a városba vezető utak tengelyében helyezkedjen el és főhomlokzata a városi térre (ma Josip Jelačić bán tér) nézzen. A kastély egyemeletes épület, melynek alaprajza elnyújtott négyszög, hosszúsága 88, szélessége 13 méter. Az oldalakat sekény, míg a déli és az északi homlokzatot hangsúlyos rizalitok tagolják. A fedett tetőteraszt két sorban 16 oszlop tartja. A főszalon terasza egyúttal az udvar felé való kijárást is biztosítja. A déli, udvari homlokzat, a park felé fordul a földszint nyitott, valamint az emelet üvegezett árkádjaival. Mindegyik rizalit kiugrásában három-három ablaknyílás található. A manzárd tetők a kastélynak reprezentatív kinézetet adnak. A kastély földszintjén egy kocsi áthajtó van. A földszinten találhatók a kisegítő és a gazdasági helyiségek, az emeleten pedig a tulajdonos lakószobái vannak.

Galéria

Források

• Branko Nadilo: Reprezentativni dvorac u Virovitici na mjestu nekadašnje tvrđave (A Građevinar horvát építészeti folyóirat 2001. évi 5. számában) (horvátul)
• Verőce a Varak.hu oldalán

Irodalom

• Mladen i Bojana Sćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavonii od Zagreba do Iloka Zagreb, 1998., ISBN 953-97121-0-6