Omszk

Omszk (Омск)
Omszk címere
Omszk címere
Omszk zászlaja
Omszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyOmszki terület
Alapítás éve1716
PolgármesterOkszana Nyikolajevna Fagyina
Irányítószám644000–644960
Körzethívószám3812
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 1 156 849 fő (2002)
  • 1 129 120 fő (2009)
  • 1 154 116 fő (2010)
  • 1 154 121 fő (2011)[1]
  • 1 156 583 fő (2012)
  • 1 160 670 fő (2013)
  • 1 166 092 fő (2014)
  • 1 173 854 fő (2015)
  • 1 178 079 fő (2016)
  • 1 178 391 fő (2017)
  • 1 172 070 fő (2018)
  • 1 164 815 fő (2019)
  • 1 154 507 fő (2020)
  • 1 125 695 fő (2021)
  • 1 110 836 fő (2023)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság90 m
Terület572,9 km²
IdőzónaOMST (UTC+6)
Elhelyezkedése
Omszk (Oroszország)
Omszk
Omszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 58′, k. h. 73° 23′54.966666666667, 73.38333333333354.966667°N 73.383333°EKoordináták: é. sz. 54° 58′, k. h. 73° 23′54.966666666667, 73.38333333333354.966667°N 73.383333°E
Omszk (Omszki terület)
Omszk
Omszk
Pozíció az Omszki terület térképén
Omszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Omszk témájú médiaállományokat.

Omszk (oroszul: Омск) város Oroszország szibériai részén, a transzszibériai vasútvonal 2712. kilométerénél. Az Omszki terület központja. Itt található Oroszország legnagyobb olajfinomítója.

Lakossága: 1 154 116 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése

Omszk a Nyugat-szibériai-alföldön, Szibéria és Kazahsztán határán, az Irtis folyó partján, az Om folyó torkolatánál helyezkedik el.


Története

1716-ban épült az első cölöpvár a nomád népek támadásai ellen. 1760-ban, ott ahol az Om folyó az Irtisbe torkollik új vár építésébe kezdtek. Ez a vár lett a szibériai határterület adminisztratív központja.

1782-ben II. (Nagy) Katalin cárnő, más szibériai és uráli városokkal együtt Omszknak is városi jogokat adományozott. Egyben kormányzósági várossá tette.

A folyami hajózás már a 16. században megindult. A város mind a mai napig fontos kikötő. A vasút 1895-ben érte el a várost, ekkor épült az Irtisen a vasúti híd. A századforduló idején megnyíltak az első gépipari üzemek (vasúti gépgyártás, hajóépítés).

1941-ben közel száz üzemet evakuáltak a front elöl Omszkba. Ekkor a város lakossága többszörösére duzzadt és Szibéria egyik legjelentősebb ipari központjává vált.

Éghajlat

Omszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)4,23,614,131,335,540,140,438,032,927,416,14,540,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−12,0−10,3−2,59,019,023,925,322,715,98,1−3,7−9,87,2
Átlaghőmérséklet (°C)−16,3−15,0−7,33,712,517,919,616,910,43,5−7,3−13,82,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−20,5−19,4−12,0−1,06,312,014,111,65,7−0,3−10,5−17,9−2,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−45,1−45,5−41,1−25,5−11,2−3,12,1−1,7−7,6−28,1−41,2−44,7−45,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)231817213551665437303429415
Forrás: [1]


Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. Омская область. Оценка численности постоянного населения на 1 января 2009-2016 годов
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 13.)

Források

  • Omszk honlapja (oroszul)
Sablon:Városok a Transzszibériai vasútvonal mentén
  • m
  • v
  • sz
Városok a Transzszibériai vasútvonal mentén
Moszkva · Jaroszlavl · Nyizsnyij Novgorod · Kirov · Perm · Jekatyerinburg · Tyumeny · Omszk · Novoszibirszk · Krasznojarszk · Irkutszk · Ulan-Ude · Csita · Birobidzsan · Habarovszk · Usszurijszk · Vlagyivosztok
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJpv4gHDJmxwfGXFFJ94bd
  • VIAF: 153553358
  • LCCN: n80038165
  • GND: 4116763-6
  • SUDOC: 151706239
  • NKCS: ge130302
  • BNF: cb16560978h
  • Földrajz Földrajzportál
  • Oroszország Oroszország-portál