Nádasok

Nád (Phragmites australis)

A nádasok (Phragmitetalia) a nádasok és magassásosok (Phragmiti-Magnocaricetea Klika in Klika & Novák, 1941) társulástani osztályának egyik rendje.

Elterjedésük

Európában a Földközi-tenger környékétől Dél-Skandináviáig bárhol előfordulhatnak.

Megjelenésük, fajösszetételük

Magas, helofiton növények társulásai.

Társulásaikat jól jellemezik az egyes domináns fajok:

Jellemző, járulékos fajok:

Életmódjuk, termőhelyük

Főleg mezotróf vagy eutróf állóvizek szublitorális zónájában, lápokon (tavak, holtágak, kisvizek, bányagödrök stb.), ritkábban folyóvizek mentén, ártereken fordulnak elő — termőhelyüket a vegetációs időszak legalább egy részében víz önti el. Egyes társulásaik kifejezetten magasra növő fajokból állnak. Az állományok sűrűsége változatos: pionír stádiumaik többnyire ritkásak, de a főleg erősen kompetitor fajokból álló társulások idővel nagyon besűrűsödhetnek. Az egyes társulások ökológiai igényei rendszerint a domináns fajéhoz igazodnak, állományaik ennek megfelelően viszonylag fajszegények, az erős konkurencia miatt sűrűn váltják egymást. Jellemző fajaik gyakran vegetatívan, sarjtelepekkel terjeszkednek. A kedvezőtlen időszakokat rizómáik vészelik át, fotoszintetizáló és generatív részeiket viszont magasra emelik.

Jelentős ökológiai szerepet játszanak a vizek tisztításában, emellett a halaknak ívóhelyet, a vízimadaraknak pedig fészkelő- és táplálékszerző helyet biztosítanak. A nádasokat szerte Európában veszélyeztetett társulásoknak tekintik.

Társulástani felosztásuk

A rendnek Magyarországon egy társuláscsoportja van jelen, a nádas társulásoké (Phragmition australis Koch 1926) tíz növénytársulással:

  • nádas (Phragmitetum communis Soó 1927 em. Schmale 1939),
  • tavi kákás (Schoenoplectetum lacustris Chouard 1924),
  • széleslevelű gyékényes (Typhetum latifoliae G. Lang 1973),
  • harmatkásás (Glycerietum maximae Hueck 1931),
  • békabuzogányos (Sparganietum erecti Roll 1938),
  • keskenylevelű gyékényes (Typhetum angustifoliae (Soó 1927) Pignatti 1953),
  • gyékényes ingóláp (Thelypteridi-Typhetum angustifoliae Borhidi 1996),
  • téli sásos (Cladietum marisci (Allorge 1922) Zobrist 1935),
  • kálmosos (Acoretum calami (Eggler 1933) Schulz 1941),
  • zsurlós mocsár (Equisetetum fluviatilis Steffen 1931).

Források

  • Borhidi, 2003: Borhidi Attila, 2003: Magyarország növénytársulásai
  • Turcsányi, 2005: Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növényföldrajz 3. A nádasok