Műalkotás : Retorikus kommunikáció, A műalkotások típusai, Források, Kapcsolódó szócikkek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Műalkotás

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A műalkotás olyan szellemi alkotás, amely az előállítója által kitalált módon, művészi kifejezőeszközök útján üzenetet közvetít a befogadó számára, amelynek az emberi lényeget kell kifejeznie.

Egy anyagi tárgyat akkor nevezünk műalkotásnak, ha a művészeti világ intézményes kereteiben annak tekintik. Ezen intézmény ad számot arról is, hogy egy közönséges tárgy hogyan emelkedik műalkotássá. (Például Marcel Duchamp szökőkútja egy hétköznapi piszoár volt). A művészeti világ véleménye gyakran csak évtizedekkel a műalkotás létrejötte után alakul ki („a nagy mű kiállja az idő próbáját”), a gondolkodástörténeti változások ismeretében: például Beethoven vagy Hölderlin művei botrányokat keltettek a művészek életében, visszatekintve azonban látszik, hogy messze megelőzték korukat.

A másik elmélet szerint egy tárgy attól minősül műalkotásnak, hogy érzéseket hoz létre megfigyelőjében. Ez az elmélet azonban nem tesz különbséget a műalkotások és például a könnyek között.

Wittgenstein szerint a műalkotás fogalma definiálhatatlan, mivel nem cselekvés, és ami nem cselekvés, arra nem adhatók szabályok.

A műalkotásokat más reprezentációs tárgyaktól a retorika, kifejezés és stílus különbözteti meg, pontosabban a műalkotás ezek metszéspontjában található. A műalkotások nem csupán reprezentálják tárgyukat, hanem ki is fejeznek róla valamit.

Retorikus kommunikáció

Retorikus kommunikációról beszélünk, amikor például nagy melegben megpillantjuk egy üveg behűtött sör képét; ez a szemlélőből valószínűleg azt az érzést váltja ki, hogy „jó lenne meginni”. Különösen a reklámművészetben alkalmazzák.

A retorika szándéka, hogy valamilyen beállítottságot váltson ki. A retorika eszköze a metafora: például amikor Napóleont római császárként ábrázolták, nem konkrét római császárnak akarták bemutatni, hanem Napóleon hatalmát demonstrálták evvel.