Kołobrzeg
Kołobrzeg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Irányítószám | 78-100–78-106 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 44 340 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1 725,29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1,0 m | ||
Terület | 25,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 54° 10′ 34″, k. h. 15° 34′ 34″54.176111111111, 15.57611111111154.176111°N 15.576111°EKoordináták: é. sz. 54° 10′ 34″, k. h. 15° 34′ 34″54.176111111111, 15.57611111111154.176111°N 15.576111°E | |||
Kołobrzeg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kołobrzeg témájú médiaállományokat. |
Kołobrzeg ([kɔˈwɔbʒεk], kiejtéseⓘ, németül: Kolberg, kasub nyelven: Kòlbrzég) város Lengyelországban, a Nyugat-pomerániai vajdaságban, mintegy 47 000 lakossal. Jelentős kikötőváros.
Fekvése
A Balti-tenger partján fekszik, a Parsęta folyó torkolatánál. a Nyugat-pomerániai vajdaságban.
Története
Kolberg 1277-ben Cammin zárdának jutott birtokába, amellyel együtt 1648-ban Brandenburghoz került. 1760-ban, hétéves háború során, a svédek és oroszok sikertelenül ostromolták; 1761-ben Pjotr Rumjancev négy hónapi ostrom után megadásra kényszerítette.[2][3] A negyedik koalíciós háborúban, 1807-ben Napóleon hadserege ostromolta meg a várost. Gneisenau, Ferdinand von Schill és Joachim Nettelbeck polgár parancsnokságával a katonák és a polgárok megvédték városukat. A vár egészen a békekötésig a poroszok kezében maradt. A történelmi eseményt a nemzetiszocialista propaganda 1944-ben, a Kolberg című – hatalmas költségű – játékfilm készítéséhez használta fel. A város történelmi központja a második világháború idején megsemmisült.
Jegyzetek
Forrás
Ez a lengyelországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |