Klorid

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A szervetlen kémiában a kloridok kloridiont (Cl⁻) tartalmazó vegyületek. A szerves kémiában régiesen kloridoknak nevezzük a mínusz 1-es oxidációs számú klóratomot tartalmazó vegyületeket.

Kloridok

Néhány jelentős klorid:

• ammónium-klorid (NH₄Cl)
• arany(III)-klorid (AuCl₃)
• bárium-klorid (BaCl₂)
• ezüst-klorid (AgCl)
• hidrogén-klorid (HCl)
• kalcium-klorid (CaCl₂)
• kálium-klorid (KCl)
• kloroform (CHCl₃)
• magnézium-klorid (MgCl₂)
• nátrium-klorid (NaCl)
• nitrogén-triklorid (NCl₃)
• ón-klorid (SnCl₂)
• réz-klorid (CuCl)
• réz-diklorid (CuCl₂)
• szén-tetraklorid (CCl₄)

Ammónium-klorid (NH₄Cl)

Az ammónium-klorid más néven ammóniasó, szalmiák, szalmiáksó vagy E510 az ammóniák egy sója, mely tiszta állapotában erősen vízoldékony kristályokat alkot. Vizes oldata közepesen savas kémhatású.

Arany-triklorid (AuCl₃)

Az arany-klorid vörös kristályos anyag, nagyon higroszkópos, valamint erősen mérgező.

Bárium-diklorid (BaCl₂)

A bárium-klorid fehér, higroszkópos por, erősen mérgező. A bárium-klorid nem gyúlékony szilárd vegyület.

Ezüst-klorid (AgCl)

Az ezüst-klorid fehér kristályos anyag, vízben alig oldódik. Az AgCl fényre és hőre érzékeny, ami auto-reakciót^{[pontosabban?]} indukál, melynek során az anyag szürkésbordó elszíneződést kap, mely a fémezüst jelenlétre utal. A természetben a klórargirit ásványban fordul elő.

Hidrogén-klorid (HCl)

A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, íztelen, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz. Vízben jól oldódik, vizes oldata a sósav. A hidrogén-klorid hidrogénből és klórból képződik magas hőmérsékleten vagy fény hatására.

Kalcium-diklorid (CaCl₂)

A kalcium-klorid a kalciumnak a klórral alkotott ionos vegyülete. Vízben nagyon jól oldódik. Szobahőmérsékleten szilárd sót alkot.

Kálium-klorid (KCl)

A kálium-klorid fém-halogenid, melyet a kálium és a klór alkot. Tiszta állapotban szagtalan, fehér színű, vagy színtelen kristályokat alkot.

Kloroform (CHCl₃)

A kloroform színtelen, kellemes szagú, érdekes ízű folyadék. Vízben rosszul, szerves oldószerekben viszont jól oldódik.

Magnézium-diklorid (MgCl₂)

A magnézium-klorid a magnézium-klórral alkotott sója. Szobahőmérsékleten színtelen vagy fehér szilárd kristályokat alkot.

Nátrium-klorid (NaCl)

A nátrium-klorid az egyik legismertebb só, a konyhasó legfontosabb összetevője. Színtelen, szagtalan, kristályos ionrácsos vegyület.

Nitrogén-triklorid (NCl₃)

A nitrogén-triklorid sárga színű, nagy sűrűségű robbanékony folyadék. Meglehetősen reaktív vegyület.

Ón-diklorid (SnCl₂)

Az ón(II)-klorid fehér, kristályos anyag, az ón klórral alkotott egyik sója. Szobahőmérsékleten fehér, kristályos vegyület.

Réz-klorid (CuCl)

A réz-klorid vízben oldhatatlan fehér kristályos por. Szoba hőmérsékleten szilárd halmazállapotú és irritáló.

Réz-diklorid (CuCl₂)

A réz-diklorid sárgásbarna por, vízben és alkoholban jól oldódik. Réz-oxid vagy réz-karbonát sósavban való oldásával kapható; oldatából zöld színű dihidrát kristályosodik ki. Ebből sósaváramban való hevítéssel sárga vízmentes anyag készíthető.

Szén-tetraklorid (CCl₄)

A szén-tetraklorid szobahőmérsékleten színtelen jellegzetes édeskés illatú folyadék. Erősen mérgező és a környezetre is káros hatással van.