Hiszterézis

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! (2006 júniusából)

A hiszterézis (általában fizikai) rendszerek azon tulajdonsága, hogy érzéketlenek – nem azonnal reagálnak a rájuk ható erőkre, hanem késleltetéssel, vagy pedig nem térnek teljesen vissza az eredeti állapotukba: ezeknek a rendszereknek az állapota függ az előéletüktől. A kifejezés a görög υστέρησις, hiányosság szóból ered.

Mechanikai hiszterézis

Mechanikai hiszterézis esetén a mechanikai feszültség hatására bekövetkező megnyúlás függ az előző deformációtól, attól hogy növekvő vagy csökkenő feszültségváltozás sorrendjében történik a nyújtás.

Mágneses és elektromos hiszterézis

Hiszterézisgörbe: a magnetizáltság (M) a mágneses mezőerősség (H) függvényében

A mágneses és elektromos hiszterézis jellemzően ferromágneses anyagokban lép fel, a dipólusok beállásának késlekedése, illetve akadályoztatása miatt. A visszaállás a külső erőtér nélküli állapotnak megfelelő rendezetlen helyzetbe a térerősség csökkenésekor nem a beállással azonos mértékben történik.

Elektromos hiszterézis

Folyadék–szilárd fázisátmenet

A hiszterézis itt akkor jelenik meg, ha egy anyag olvadáspontja és fagyáspontja különbözik. Például, az agar 85 °C-on olvad meg, és a hűtés során 32–40 °C között szilárdul meg. Tehát, 40 és 85 °C közötti hőmérsékleten az agar folyékony vagy szilárd is lehet, attól függően, hogy azelőtt milyen állapotban volt.

Abszorpciós hiszterézis

Közgazdaság

Gazdasági rendszerekben is vannak hiszterézisre utaló jelek. Például, az export nagysága erős hiszterézis-hatásnak van kitéve: hatalmas erőfeszítéseket igényelhet egy ország exportjának elindítása (átállni exportra termelésre), de ha egyszer az áttérés megtörtént, utána az export nem igényel túlzott mértékű odafigyelést.

Egy másik példa, hogy az anti-inflációs politika gyakran maradandóan magasabb természetes munkanélküliségi rátához vezet, mert az inflációs várakozások lefelé rugalmatlanok a bér-rugalmatlanság és a munkapiac tökéletlenségei miatt.

A hiszterézis megjelenik a játékelméletben is, a minőség, becsületesség és a korrupció fogalomkörében. Kissé eltérő bemeneti feltételek ellentétes eredményekhez vezethetnek, stabil „jó” vagy „rossz” egyensúlyi helyzetekhez.

Felhasználói felület

A felhasználói felületek (UI, User Interface) tervezése terminológiájában szintén előfordul a hiszterézis kifejezés, itt arra a megoldásra utalva, amikor a felhasználói felület szándékos késleltetéssel reagál a felhasználó inputjára. Például, egy menü, ami a felhasználó egérkattintására nyílt meg, a képernyőn marad egy ideig azután is, hogy az egér elmozdult a menü területéről – így lehetővé téve a felhasználónak, hogy a menü egy elemére pozicionálja az egeret, még akkor is, ha az egér pályája rövid időre elmozdult a menü területéről.

Elektronika

A hiszterézist fel lehet használni egy jel szűrésére oly módon, hogy a kimenet késleltetve reagál a bemenet változására, a bemenet történetét is figyelembe véve. Például, egy vízmelegítőt szabályozó termosztát bekapcsolja a melegítőt, ha a víz hőmérséklete A fok alá esik, de nem kapcsolja ki, csak hogyha B fok fölé emelkedik. Így tehát a termosztát KI/BE kimenete, amikor a hőmérséklet az A és B értékek között van, a hőmérséklet előtörténetétől függ. Ez megakadályozza, a gyors ki-be kapcsolgatást, ahogy a hőmérséklet a beállított érték körül oszcillál.

A Schmitt-trigger egy egyszerű elektronikus áramkör, ami hasonló tulajdonsággal bír.

Gyakran egészítik ki hiszterézises mechanikával az elektromos kapcsolókat, villanykapcsolókat.