Hauszmann Alajos
| Hauszmann Alajos | |
 | |
| Született | 1847. június 9. Buda |
| Elhunyt | 1926. július 31. (79 évesen) Velence |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Nemzetisége | magyarországi német |
| Házastársa | Mariette Senior |
| Iskolái | |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Igazságügyi Palota Budavári Palota New York-palota |
| Díjai | Ferenc József-rend |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann Alajos témájú médiaállományokat. | |
Velencei Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Jelentősége
A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt az előző századforduló magyar építészeire.
Élete
Bajor ősöktől származó családban született Budán, Hauszmann Ferenc és Maár Anna (1819–1905)[1] második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1937). 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt.
1868-ban a Műegyetem tanársegéde Szkalnitzky Antal tanár tanszékén, 1872-ben rendes tanára lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni, és rektori tisztséget is. 1869–70-ben olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak. 1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd 1906-ban[2] megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.
1912-es nyugalomba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A magyarországi Tanácsköztársaság idején lefoglalták a házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, s megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is. Szombathely város díszpolgára, a Műegyetem tiszteletbeli doktora.[3]
Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. Lánya, Hauszmann Gizella 1899-ben Hültl Dezső építészhez ment feleségül.
1918. március 10-én IV. Károly magyar király nemességet és a „velencei” nemesi előnevet adományozta neki.[4]
1926. július 31-én hunyt el, Velencén.
Munkásságáért 2011 szeptemberében posztumusz Magyar Örökség díjat kapott.[5]
Művei
Tervek, alkotások
- 1870. Budapest, Német Színház (1890-ben leégett)
- 1870. Budapest, Erzsébet téri kioszk (elpusztult)
- 1871–72. Budapest, Tüköry-palota (elpusztult)
- 1872–73. Budapest, Mendl István József körúti bérháza[6]
- 1873–74. Budapest, Mendl István Akácfa utcai lakóháza[7]
- 1874–75. Budapest, Coburg-palota (elpusztult)
- 1876. Gyoma, Jézus szíve-templom
- 1876–1878. Székesfehérvár, Kégl-kastély
- 1877–78. Szombathely, Városháza és színház (elpusztult)
- 1878. Balatonfüred, Stefánia Yacht Club
- 1878–1879. Budapest, Kégl-palota
- 1878–1880. Budapest, Szent István kórház
- 1881. Herény, Gothárd-kastély átépítése
- 1881–1883. Szombathely, Osztrák-Magyar Bank
- 1882. Budapest, Országház (I. díjas terv volt, nem épült meg)
- 1882–1884. Budapest, Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórháza
- 1883–1884. Budapest, Tanítóképző
- 1883–1884. Budapest, Pesti Főreáliskola[8]
- 1884. Budapest, Budapesti Tanárképző Intézet
- 1884. Budapest, Skót Apátság (elpusztult)
- 1884–1885. Nádasdladány, Nádasdy-kastély átalakítása és kápolnája
- 1884–85. Budapest, Batthyány-palota
- 1884–1886. Sopron, Leánylíceum
- 1884–1889. Kolozsvár, Egyetemi Bonctani Intézet
- 1886. Kolozsvár, Tudományegyetem Közegészségügyi Intézet
- 1886. Budapest, Állami Tanító és Nőnevelő Intézet
- 1886–1887. Budapest, Törvényszéki Orvostani Intézet
- 1887–89. Budapest, Északkeleti Vasúttársaság bérháza, ma Hunyadi János út 3. szám alatti ház
- 1887–89. Budapest, Állami Felső Ipariskola
- 1888–1890. Budapest, Budapesti Törvényszéki palota és fegyház
- 1889–90. Budapest, Üzletház
- 1890. Rátót, Széll Kálmán kastélya
- 1890–1894. Nyitra, Megyei Kórház
- 1891–1905. Budapest, Budavári Palota
- 1891. Budapest, Hauszmann-ház
- 1890–94. Budapest, New York-palota
- 1893. Kolozsvár, Közkórház
- 1893–1896. Budapest, Magyar Királyi Igazságügyi Palota (Királyi Kúria)
- 1893–1897. Fiume, Kormányzói palota
- 1896–97. Semmelweis Egyetem Tűzoltó Utcai II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika
- 1896. Budapest, Kegl György leányainak bérpalotája (Döbrentei u. 8.)
- 1901. Budapest, Lovarda a várban[9] – 1945-ben elpusztult, 2016–2020 között újjáépítve
- 1902–1909. Budapest, Magyar Királyi József Műegyetem, Központi épület
- 1903. Budapest, Főőrség a várban[9] – 1945-ben elpusztult, 2016–2020 között újjáépítve
- 1904. Nagyvárad, Városháza
- 1910. Budapest, Nemzeti Színház (nem épült meg)
- 1911, Budapest, Veres Pálné utca 28., gróf Csekonics Endre bérháza[10]
Írásai
- Kórházépítési tanulmányok; s. n., Bp., 1881
- A Magyar Szent Korona országainak Vörös-kereszt Egylete által épitett Erzsébet Kórház leirása; Khór és Wein Ny., Bp., 1884
- A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897)
- A magyar királyi vár építésének története; Pátria Ny., Bp., 1900
- Rektori beszéd; Pesti Lloyd ny., Bp., 1904
- A budapesti igazságügyi palota; műlapok Divald Károly; Pátria, Bp., 1901
- A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909)
- A Magyar Királyi József Egyetem új épületei (Hornyánszky Nyomda, Budapest, 1909)
- A magyar királyi vár (Bp., 1912; hasonmásban 2011)
- Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925)
- Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón; összeáll., jegyz. Seidl Ambrus; Gondolat, Bp., 1997
- Néhány szó a modern építészetről; Lechner Tudásközpont, Bp., 2015
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org Hauszmann Ferencné Maar Anna gyászjelentése
- ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1906 (25. évfolyam, 4. szám 44. o.)
- ↑ (1923) „Hauszmann Alajos önéletrajz”. Az Est Hármaskönyve.
- ↑ K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 73. kötet – 396. oldal
- ↑ Eddigi díjazottak. Magyar Örökség díj. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 12.)
- ↑ József körút 48.. Százéves házak Budapesten. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
- ↑ Akácfa utca 63.. A mi Erzsébetvárosunk. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
- ↑ Radnai Gyula (1991). „Az Eötvös-korszak”. Fizikai Szemle (10), 341. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
- ↑ a b http://pestbuda.hu – 1945-ben elp/cikk/20200717_senki_sem_keszitett_fel_minket_a_lelegzetelallito_elmenyre_a_lovardaban_jartunk
- ↑ 9. számú függelék Az egyes telkekre vonatkozó előírások összesítése. Kozadat.belvaros-lipotvaros.hu
Irodalom
- Elek Artúr (1926). „Hauszmann Alajos (1847–1926)”. Nyugat XIX (12), 311–312. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
- Gerle János (szerk.). Hauszmann Alajos. Budapest: Holnap Kiadó (2002). ISBN 978-963-346-526-4
- Komor Marcell (1914). „Hauszmann Alajos”. Művészet 13 (5), 241–253. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
- Seidl Ambrus (szerk.). Építész a századfordulón: Hauszmann Alajos naplója. Budapest: Gondolat (1997). ISBN 963-181-753-8
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 684–685. o.
- Hauszmann Alajos; vál., szerk. Gerle János Holnap, Bp., 2002 (Az építészet mesterei)
- Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 71-77. o.
