Drôlerie

A drôlerie^[1] a középkori képzőművészet jellegzetes alkotásainak gyűjtőneve: szatirikus figurális ábrázolások, emberek, állatok, mesealakok illetve ezekkel kapcsolatos szatirikus jelenetek, esetenként növényi díszítőelemek között.^[2]

Előfordul gótikus kéziratokban (kódexek széldíszeiként), templomi misericordiák díszítőelemeként és szobrokon is. Ilyen szobrok megjelentek az építészetben is, pl. templomok homlokzatán. A késő középkori vízköpőfigurák drolerie-ként is értelmezhetők.

A szó eredete

• Francia szó, amely bohóckodást, mulatságos viselkedést jelent. (Az angol drollery szónak is ez a jelentése.)

Források

• Művészettörténeti ABC. Budapest, 1961. 107. old.
• Művészeti kislexikon. Akadémiai, 1973. 145. old.

Jegyzetek

Képgaléria

• 
  Drôlerie a párizsi Notre-Dame-on
• 
  Dortmund, Marienkirche
• 
  Brno, Szent Jakab templom
• 
  A Nehaňba nevű drôlerie a brünni Szent Jakab templom déli homlokzatáról
• 
  Drolerie egy Bibliából (Stuttgart, 1885 körül, szerzője ismeretlen)
• 
  Sélestat, a gótikus Szent György-templomról
• 
  Séléstat, Szent György-templom
• 
  Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról
• 
  Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról
• 
  BBrgkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról
• 
  Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról
• 
  Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról
• 
  Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról
• 
  Bergkirche, Laudenbach - részlet a homlokzatról