Bikszárd

Nem tévesztendő össze a következővel: Bikszád.

Nem tévesztendő össze a következővel: Cífer.

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bukova (egyértelműsítő lap).

Bikszárd (Buková)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Nagyszombati
Rang	község
Polgármester	Miloš Herceg
Irányítószám	919 10
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	TT
Népesség
Teljes népesség	642 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	321 m
Terület	24,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″48.542777777778, 17.39722222222248.542778°N 17.397222°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″48.542777777778, 17.39722222222248.542778°N 17.397222°E
Bikszárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikszárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bikszárd (szlovákul Buková, korábban Biksárd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 26 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A község határa a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta lakott. Éltek itt emberek a kőkorszakban, a bronzkorban, a korai vaskorban is. Kelta, kvád és római kori települések voltak a területén.

1256-ban IV. Béla király oklevelében Byk néven említik először. 1336-ban Károly Róbert oklevelében vámszedő helyként említik. Lakói határőrzők voltak, akik fel voltak mentve az adófizetés alól. 1394-ben Bygzaad néven szerepel. A település az éleskői uradalomhoz tartozott, majd 1752-től a szentjánosi uradalom része lett. A 19. század végén számos lakosa kivándorolt Amerikába.

Fényes Elek szerint "Bikszád, tót falu, Pozson vármegyében, Nyitra vmgye szélén, a Kárpát hegyének nyugoti tövében. Van egy kath. paroch. temploma, 1025 kath., 7 zsidó lak; vadakkal bővölködő erdeje, vizimalmai, s nem igen termékeny szántóföldje. Az éleskői urad. tartozik. Ut. p. Sasvár."^[2]

1913-ban az iskola 50 korona segélyben részesült a Varga Mihály pozsonyi kanonok alapítványának kamataiból.^[3] A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 947, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 706 lakosából 698 szlovák volt.

2011-ben 665 lakosából 628 szlovák.

Neves személyek

• Itt született 1802-ben Egry Antal mezőgazdász, gyümölcskertész.

Nevezetességei

• 
  Falu

• Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788 és 1790 között épült későbarokk stílusban.
• Jézus Szíve kápolna (1999).
• A Dolina falurészen álló Szűz Mária kápolna 1961-ben épült.
• A szobrok közül a legrégibb az 1758-ban készült Szűz Mária-szobor.
• A községtől nyugatra, 576 m magas hegyen áll Éleskő vára.

Jegyzetek

Források

• Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest

További információk

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Bikszárd Szlovákia térképén