Bika csillagkép

Bika csillagkép
Adatok
Latin névTaurus
Latin birtokos esetTauri
RövidítésTau
Rektaszcenzió3h 20m – 5h 55m
Deklináció-2° – +31°
Területe797 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés17
Teljesen láthatóészaki 90°-tól déli 65°-ig
Legfényesebb csillagα Tauri (Aldebaran)
fényessége0,85m
Szomszédos csillagképek
A Bika csillagkép illusztrált ábrázolása

A Bika (latin: Taurus, ) csillagkép egyike a 12 állatövi csillagképnek. A téli égbolt egyik meghatározó csillagképe. Nyugaton a Kos, keleten az Ikrek, északon a Perseus és a Szekeres, délkeleten az Orion, délnyugaton pedig a Cet és az Eridanus csillagképek határolják.

Története, mitológia

A Bika csillagkép

A Taurus csillagkép nagyon régi, valószínűleg a rézkorban, vagy talán már a kőkorszakban is ismerték.

Látnivalók

Fényes csillagokat és halmazokat tartalmazó látványos csillagkép. A téli hónapokban lehet megfigyelni, könnyen megtalálható; az Orion csillagkép övét alkotó három csillag vonalának északnyugat felé történő meghosszabbítása elvezet a Bika legfényesebb csillagához, az Aldebaranhoz.

Csillagok

A Bika és az Orion csillagkép
  • α Tauri - Aldebaran - Követő, a Bika jobb szeme, narancssárga színű óriáscsillag, a látszólagos fényessége 0,9m, az égbolt 13. legfényesebb csillaga. Előtércsillaga, de nem tagja a Hyádok nyílthalmaznak.
  • η Tauri – Alcyone: 4 komponensből álló, 2,85 magnitúdójú rendszer, a távolsága 440 fényév . Az Alcyone A kékesfehér óriáscsillag. Az Alcyone B és C egyaránt nyolcadrendű fehér törpe, az utóbbi Delta Scuti típusú változócsillag, 1,13 óránként 8,25 – 8,30 magnitúdó között változik a látszólagos fényessége. Az Alcyone D sárgásfehér színű törpecsillag.
  • λ Tauri: négynapos periódusú fedési kettőscsillag, 3,4-4,1 magnitúdó között között ingadozik a fényrendje.
  • ν1,2 Tauri: kettőscsillag 3,4m ill. 3,8m fényességű tagjai szabad szemmel is elkülöníthetőek, akárcsak a σ1,2 Tauri 4,8m és 5,1m fényes csillagai.
  • κ Tauri: negyedrendű, a 67 Taurival akár szabad szemmel is észlelhető kettőscsillagot alkot.
  • φ Tauri: 5m-s narancssárga színű óriás, a látszólagos kísérője egy 9m-s csillag, amely kisebb távcsővel már észlelhető.
  • χ Tauri: egy ötödrendű és egy nyolcadrendű kettős, kis távcsővel megfigyelhető.

Mélyég-objektumok

Források

  • Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
  • Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
  • Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
  • Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[1]
  • Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi Kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
  • Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675

Megjegyzés

  1. A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Taurus (consatellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alcyone (star) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Commons:Category: Taurus (constellation)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bika csillagkép témájú médiaállományokat.
Sablon:Zodiákus
  • m
  • v
  • sz
Sablon:Csillagképek
  • m
  • v
  • sz
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 109145003283761301120
  • LCCN: sh2014000881
  • GND: 4057531-7
  • Csillagászat Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap