1952-es sakkolimpia
10. sakkolimpia (1952) (10th Chess Olympiad) | |||
Adatok | |||
Rendező | ![]() | ||
Dátum | augusztus 9. – augusztus 31. | ||
Csapatok | 25 csapat 140 versenyző | ||
Helyszínek | Helsinki Business College (Helsinki rendező városban) | ||
Honlap | OlimpBase honlap | ||
Címvédő | ![]() | ||
Győztes | ![]() | ||
|
A 10. sakkolimpia 1952. augusztus 9. és augusztus 31. között Finnországban, Helsinkiben került megrendezésre, a XV. nyári olimpiai játékok követő rendezvényeként. Ezen a sakkolimpián szerepelt először a Szovjetunió válogatottja, és kezdte meg mintegy negyven éven át tartó hegemóniáját, amelyet csupán Magyarország tudott megtörni az 1978-as sakkolimpián.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/1952_Chess_Olympiad_Finnish_stamp.jpg/220px-1952_Chess_Olympiad_Finnish_stamp.jpg)
A résztvevők
A sakkolimpiák állandónak számító résztvevői közül csak Belgium, Franciaország és Bulgária hiányzott, így a versenyen 25 ország 140 versenyzője – köztük 13 nemzetközi nagymester és 38 nemzetközi mester – vett részt, amely a játékosok számát tekintve rekord volt a sakkolimpiák történetében. Az 1939-es sakkolimpián 27 ország csapata indult el, de akkor még csak 1 tartalék nevezésére volt lehetőség. Ezúttal a csapatok 6 főt nevezhettek, akik közül egyidejűleg négy játszott. Meg kellett adni a játékosok közötti erősorrendet, és az egyes fordulókban ennek megfelelően ülhettek le a táblákhoz. Ez lehetővé tette, hogy táblánként állapítsák meg és hirdessék ki a legjobb egyéni eredményt elérőket.
Az erőviszonyok alapján öt csapat pályázott eséllyel az olimpiai bajnoki címre: a Szovjetunió mellett Argentína, a címvédő Jugoszlávia, valamint Magyarország és Csehszlovákia.
A verseny lefolyása
A csapatokat 3 elődöntő csoportba sorsolták, amelyekből az első három helyezett jutott az „A” döntőbe, a 4–6. helyezett a „B” döntőbe, a többiek a „C” döntő mezőnyét alkották.
A verseny mind az elődöntőben, mind a döntőben körmérkőzéses formában került megrendezésre. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. A játszmákban 2 óra 30 perc állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd további óránként 16 lépést kellett megtenni.
A kilenccsapatos döntő eredménye egyöntetű vélemények szerint nem tükrözte hűen az erőviszonyokat, ezért a FIDE úgy döntött, hogy a jövőben a döntő mezőnyét legalább 12 csapatnak kell alkotnia.
A versenyt végül a világbajnok Botvinnik nélkül, de még így is hat nemzetközi nagymesterrel felálló, minden tekintetben kiemelkedő szovjet csapat nyerte az argentin válogatott előtt, és Jugoszlávia csapata szerezte meg a bronzérmet. Magyarország a 6. helyen végzett, játékosaink közül az első táblán egyéni bronzérmet szerzett Szabó László emelkedett ki.[1]
A verseny eredményei
Elődöntők
Döntő | Ország | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | + | − | = | Pont | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
«A» | ![]() | ![]() | 2 | 2 | 3½ | 3½ | 3½ | 3½ | 3½ | 4 | 6 | 0 | 2 | 25½ | |
«A» | ![]() | 2 | ![]() | 2 | 2½ | 2½ | 3½ | 2½ | 4 | 4 | 6 | 0 | 2 | 23 | |
«A» | ![]() | 2 | 2 | ![]() | 2½ | 3 | 3½ | 2½ | 3 | 4 | 6 | 0 | 2 | 22½ | |
«B» | ![]() | ½ | 1½ | 1½ | ![]() | 2 | 2 | 2½ | 4 | 4 | 3 | 3 | 2 | 18 | |
«B» | ![]() | ½ | 1½ | 1 | 2 | ![]() | 2 | 1½ | 3 | 4 | 2 | 4 | 2 | 15½ | |
«B» | ![]() | ½ | ½ | ½ | 2 | 2 | ![]() | 2½ | 2½ | 3½ | 3 | 3 | 2 | 14 | |
«C» | ![]() | ½ | 1½ | 1½ | 1½ | 2½ | 1½ | ![]() | 1½ | 2 | 1 | 6 | 1 | 12½ | |
«C» | ![]() | ½ | 0 | 1 | 0 | 1 | 1½ | 2½ | ![]() | 4 | 2 | 6 | 0 | 10½ | |
«C» | ![]() | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | ½ | 2 | 0 | ![]() | 0 | 7 | 1 | 2½ |
Döntő | Ország | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | + | − | = | Pont | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
«A» | ![]() | ![]() | 2 | 2 | 3½ | 2 | 3½ | 4 | 4 | 4 | 0 | 3 | 21 | |
«A» | ![]() | 2 | ![]() | 2½ | 2½ | 4 | 3 | 4 | 2½ | 6 | 0 | 1 | 20½ | |
«A» | ![]() | 2 | 1½ | ![]() | 3 | 2½ | 3 | 3 | 3½ | 5 | 1 | 1 | 18½ | |
«B» | ![]() | ½ | 1½ | 1 | ![]() | 3 | 1½ | 2½ | 3½ | 3 | 4 | 0 | 13½ | |
«B» | ![]() | 2 | 0 | 1½ | 1 | ![]() | 2½ | 2 | 2½ | 2 | 3 | 2 | 11½ | |
«B» | ![]() | ½ | 1 | 1 | 2½ | 1½ | ![]() | 1 | 3½ | 2 | 5 | 0 | 11 | |
«C» | ![]() | 0 | 0 | 1 | 1½ | 2 | 3 | ![]() | 3 | 2 | 4 | 1 | 10½ | |
«C» | ![]() | 0 | 1½ | ½ | ½ | 1½ | ½ | 1 | ![]() | 0 | 7 | 0 | 5½ |
Döntő | Ország | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | + | − | = | Pont | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
«A» | ![]() | ![]() | 3 | 2½ | 3 | 3½ | 4 | 3½ | 4 | 7 | 0 | 0 | 23½ | |
«A» | ![]() | 1 | ![]() | 1½ | 4 | 1½ | 2 | 4 | 4 | 3 | 3 | 1 | 18 | |
«A» | ![]() | 1½ | 2½ | ![]() | 1½ | 1½ | 3 | 4 | 3 | 4 | 3 | 0 | 17 | |
«B» | ![]() | 1 | 0 | 2½ | ![]() | 2½ | 2 | 4 | 4 | 4 | 2 | 1 | 16 | |
«B» | ![]() | ½ | 2½ | 2½ | 1½ | ![]() | 1½ | 1½ | 3½ | 3 | 4 | 0 | 13½ | |
«B» | ![]() | 0 | 2 | 1 | 2 | 2½ | ![]() | 2½ | 2½ | 3 | 2 | 2 | 12½ | |
«C» | ![]() | ½ | 0 | 0 | 0 | 2½ | 1½ | ![]() | 3 | 2 | 5 | 0 | 7½ | |
«C» | ![]() | 0 | 0 | 1 | 0 | ½ | ½ | 1 | ![]() | 0 | 7 | 0 | 4 |
Az „A” döntő végeredménye
H. | Ország | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | + | − | = | Pont | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | ![]() | ![]() | 2½ | 2 | 2 | 2 | 2½ | 3 | 3½ | 3½ | 5 | 0 | 3 | 21 | |
2 | ![]() | 1½ | ![]() | 2½ | 1½ | 1½ | 3 | 3½ | 2½ | 3½ | 5 | 2 | 0 | 19½ | |
3 | ![]() | 2 | 1½ | ![]() | 2½ | 2 | 3 | 2½ | 3 | 2½ | 5 | 1 | 2 | 19 | |
4 | ![]() | 2 | 2½ | 1½ | ![]() | 2 | 1½ | 2 | 3 | 3½ | 3 | 2 | 3 | 18 | |
5 | ![]() | 2 | 2½ | 2 | 2 | ![]() | 2 | 1½ | 3 | 2 | 2 | 1 | 5 | 17 | |
6 | ![]() | 1½ | 1 | 1 | 2½ | 2 | ![]() | 2½ | 2 | 3½ | 3 | 3 | 2 | 16 | |
7 | ![]() | 1 | ½ | 1½ | 2 | 2½ | 1½ | ![]() | 2 | 2 | 1 | 4 | 3 | 13 | |
8 | ![]() | ½ | 1½ | 1 | 1 | 1 | 2 | 2 | ![]() | 1½ | 0 | 2 | 6 | 10½ | |
9 | ![]() | ½ | ½ | 1½ | ½ | 2 | ½ | 2 | 2½ | ![]() | 1 | 5 | 2 | 10 |
Az egyéni legjobb pontszerzők
Táblánként az első három legjobb százalékos arányt elérő versenyzőt díjazták éremmel az elődöntőben és a döntőben elért összesített eredményeik alapján. A 2. tartalékok között csak két olyan játékos volt, aki legalább a fordulók felének megfelelő, azaz minimum kilenc játszmát játszott. A magyarok közül Szabó László az első táblán bronzérmet szerzett.
H. Versenyző neve Ország Pont Játszmaszám Százalék 1. tábla Miguel Najdorf Argentína
12½ 16 78,1 Gideon Ståhlberg Svédország
10 13 76,9 Szabó László Magyarország
10½ 14 75
H. Versenyző neve Ország Pont Játszmaszám Százalék 2. tábla Vaszilij Szmiszlov Szovjetunió
10½ 13 80,8 Lothar Schmid NSZK
9 12 75 Braslav Rabar Jugoszlávia
8 12 66,7
H. Versenyző neve Ország Pont Játszmaszám Százalék 3. tábla David Bronstejn Szovjetunió
8 10 80 Jan Donner Hollandia
10 13 76,9 Robert Byrne Amerikai Egyesült Államok
10½ 15 70
H. Versenyző neve Ország Pont Játszmaszám Százalék 4. tábla Cenek Kottnauer Csehszlovákia
12½ 15 83,3 Efim Geller Szovjetunió
10½ 14 75 Bogdan Śliwa Lengyelország
9 12 75
H. Versenyző neve Ország Pont Játszmaszám Százalék 5. játékos (1. tartalék) Héctor Decio Rossetto Argentína
8 10 80 Dennis Morton Horne Anglia
5½ 9 61,1 Wilfried Lange NSZK
5 10 50
H. Versenyző neve Ország Pont Játszmaszám Százalék 6. játékos (2. tartalék) Ludwig Rellstab NSZK
6½ 9 72,2 Izaak Grynfeld Lengyelország
7 10 70
A dobogón végzett csapatok tagjainak egyéni eredményei
Szovjetunió
| Argentína
| Jugoszlávia
|
A magyar versenyzők eredményei
Forduló | Ellenfél | ![]() Szabó László | ![]() Barcza Gedeon | Szily József | Flórián Tibor | Pogáts József | Molnár István | Pont | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Elődöntő (2. csoport) | ||||||||||||||
1 | ![]() | Porreca | 1 | Nestler | 0 | Scafarelli | 1 | Calà | 1 | 3 | ||||
2 | ![]() | Svetozar Gligorić | 1 | Braslav Rabar | ½ | Petar Trifunović | ½ | Vasja Pirc | ½ | 2½ | ||||
3 | ![]() | Ståhlberg | ½ | Stoltz | ½ | Lundin | ½ | Sköld | ½ | 2 | ||||
4 | ![]() | Koch | 1 | Pietzsch | ½ | Platz | 0 | Müller K. | 1 | 2½ | ||||
5 | ![]() | German | 1 | Mangini | 1 | Carvalho jr. | 1 | Vasconcellos | 1 | 4 | ||||
6 | ![]() | Vestøl | 1 | Myhre | ½ | Rojahn | 1 | Madsen | 0 | 2½ | ||||
7 | ![]() | Lokvenc | 1 | Poschauko | 1 | Beni | 1 | Palda | 1 | 4 | ||||
„A” döntő | ||||||||||||||
1 | ![]() | Paul Keres | 1 | Vaszilij Szmiszlov | 0 | David Bronstejn | ½ | Efim Geller | 0 | 1½ | ||||
2 | ![]() | Filip | 1 | Pachman | ½ | Šajtar | ½ | Kottnauer | ½ | 2½ | ||||
3 | ![]() | Svetozar Gligorić | ½ | Rabar | 0 | Trifunović | ½ | Pirc | 0 | 1 | ||||
4 | ![]() | Böök | 1 | Ojanen | 1 | Kaila | 1 | Salo | ½ | 3½ | ||||
5 | ![]() | Teschner | ½ | Schmid | ½ | Heinicke | 1 | Rellstab | 0 | 2 | ||||
6 | ![]() | Ståhlberg | 0 | Stoltz | ½ | Lundin | 1 | Johansson | 1 | 2½ | ||||
8[2] | ![]() | Samuel Reshevsky | ½ | Byrne | ½ | Bisguier | ½ | Koltanowski | ½ | 2 | ||||
9 | ![]() | Miguel Najdorf | ½ | Bolbochán | 0 | Erich Eliskases | 0 | Pilnik | ½ | 1 | ||||
Szerzett pontszám (Játszmák száma) | 10½ (14) | 6½ (14) | 9 (14) | 6½ (12) | 3 (3) | 1 (3) |
Jegyzetek
Források
- OlimpBase
- Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974.
- Всемирные шахматные Олимпиады. 1927-2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006, стр. 12-14
További információk
- Tournament Review
- Sakk-kombinációk Helsinkiből
Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap