Ólom-azid

Ólom-azid
Ólom-azid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	13424-46-9
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Pb(N3)2
Moláris tömeg	291,24 g/mol
Megjelenés	fehér, szilárd
Sűrűség	4,71 g/cm³, szilárd
Olvadáspont	350 °C (detonál)
Oldhatóság (vízben)	0,02 g/100 ml (15 °C) 0,13 g/100 ml (90 °C)
Veszélyek
EU osztályozás	Robbanásveszélyes (E) Mérgező (T) Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok	R61, R3, R20/22, R33, R50/53, R62[1]
S mondatok	S53, S45, S60, S61[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	Ólom(II)-nitrát Ólom(II)-szulfát Ólom(II)-kromát
Azonos anion	Hidrogén-azid Nátrium-azid Kálium-azid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az ólom-azid vagy pontosabban ólom(II)-azid egy kémiai vegyület, a hidrogén-azid ólomsójának tekinthető. A képlete Pb(N₃)₂. Fehér vagy világos rózsaszín kristályokat alkot. Robbanékony vegyület, melegítés vagy ütés hatására könnyen felrobban. Robbanószerként használják, főként gyutacsok készítésére. Mérgező tulajdonságú.

Kémiai tulajdonságai

Az ólom-azid nagyon robbanékony, ütés vagy melegítés hatására hevesen robban. A robbanás során elemi állapotú ólomra és nitrogénre bomlik. Detonációs sebessége 4 g/cm³ sűrűség mellett 5180 m/s.

${\displaystyle \mathrm {2Pb(N_{3})_{2}\rightarrow 2Pb+6N_{2}} }$

Előállítása

Ólom(II)-acetátot, esetleg ólom(II)-nitrátot vízben feloldanak és általában nátrium-azid oldatba öntik. A keletkező oldhatatlan csapadék az ólom-azid.

${\displaystyle \mathrm {(CH_{3}COO)_{2}Pb+2\ NaN_{3}\rightarrow Pb(N_{3})_{2}+2CH_{3}COONa} }$

${\displaystyle \mathrm {Pb(NO_{3})_{2}+2\ NaN_{3}\rightarrow Pb(N_{3})_{2}+2NaNO_{3}} }$

Felhasználása

Magas brizanciája, stabilitása és egyszerű előállíthatósága miatt a legfontosabb primer robbanóanyagnak számít. Gyutacsokban primer töltetként funkcionál. Kizárólag alumínium tokozású gyutacsokba teszik, mivel a rézzel érintkezve réz-azid képződhet, ami különösen veszélyes.

Mivel vízben nem oldódik és nem higroszkópos, detonációs tulajdonságait megőrzi nedves állapotban is. Ellentétben a legtöbb primer anyaggal, amelyek elveszítik érzékenységüket néhány százalék víz hozzáadásával, az ólom-azid még 40% víztartalommal sem veszít észrevehetően az erejéből.

Száraz állapotban elsősorban a súrlódásra való érzékenysége miatt veszélyes. Érzékenységére nagy hatással van a kristályok mérete. A 0,5 mm-nél nagyobb kristályokat tartalmazó ólom-azid teljesen alkalmatlan gyutacsok töltésére, és már átszórásra, érintésre is robbanhat (a kristályok eltörnek). Gyakorlati szempontból csak a nagyon finom (0,02 mm) kristályos ólom-azidnak van jelentõsége. Gyártáskor speciális anyagokat kevernek az oldatba, hogy megakadályozzák a nagyobb kristályok létrejöttét. Az így legyártott anyag biztonságosnak számít.

Másik hátránya, hogy nehezen gyullad. A gyulladási hőmérséklete magasan 300 °C felett van és rövid nyílt lánggal nehéz begyújtani. A gyutacsokba ezért 5-10%-ban könnyen gyulladó vegyületekkel keverik.

Tartós napfény hatására a kristályok felületén ólom-oxid, illetve ólom válik ki, ami megvédi a kristályokat a további oxidációtól. Érzékenységére és robbanási tulajdonságaira ez a folyamat nincs hatással.

Források

• Detonátor Archiválva 2011. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben